That's Me!

A régi képet nézve, ma sem tudnék máshogy élni anyámmal. És, hogy magam mentsem, az öccse, - aki ugyanolyan rossz természetű volt- sem tudott élni az Öcsivel, pedig aki az unokabátyámmal  nem tud kijönni, az elveszett ember. Ahogy áll a képen, csípőre tett kézzel, még most is megfélemlít. Mi Lacival elől állunk, látszik, hogy Laci boldog, szája elé kapva kis kezét, boldogan nevet. Én csak féloldalasan látszom, az építkezést nézem, csak hosszú  hajam látszik és az arcomból egy kicsi. Boldogtalan nem vagyok az lehet, de a testtartásomon látszik, hogy eszemben sincs szembeszállni csípőre tett kezű, megfélemlítést sugalló  anyámmal. És még csak két éve voltam özvegy, azóta uralta az életem, még öt év telt el, mire újra férjhez mentem, akkor kezdődött csak a gyűlölködése.
Nem szerette a férjemet, pedig az mindent megtett a kedvéért, jobb veje volt, mint én lánya, mert én már néha lázadoztam. Lázadtam, hogy kiszoritott  a konyhából. Hogy reggel kellett neki is a fürdőt használni, amikor én siettem a munkába, holott egész nap ráért, hogy Lacit ellenünk nevelete. Érezte, hogy csúszik ki a kezéből a hatalom. Hogy már nem ő mondja meg mire költsem a fizetésem, mit kell csináltatni a házon, mit vegyek a gyereknek. Konfliktuskerülésből sokszor ráhagytam és költöttem az egész megspórolt pénzem tatarozásra, vagy amit kitalált. Nyaralni soha nem volt pénzem, de időm se, mert minden nyárra kitalált valami javitani valót, nekem kellett a mestereket felügyelnem. Sajnálom, hogy megkönnyebbültem, amikor meghalt. Az utolsó időkben már félve léptem ki a szobámból. A szemével gyilkolt. Emlékszem egyszer előtte értem be a fürdőbe.

- Dögölj meg- hallottam az ajtón kívülről, de amikor pár nap múlva elesett, az én nevem kiabálta, nem másét.

Persze megsirattam. Az egyetlen volt, aki ismert születésemtől, életem része volt, de nagy jót tett velem az Isten, amikor elszólította. Már nem bírtam volna sokáig. Kihivóan, gonoszan szemembe nevetett, amikor megromlott a befőttem,  csak nevetett hosszan , csúnyán, szemembe nézve.Mit akart? Hogy elöntse az agyam a vér? Hogy meglökjem? Hogy elsírjam magam végre?  Időben szólította magához az Isten.

 
Azért örülök, hogy kezembe akadt ez a kép, anyám, Laci, én, hárman, akik azért mégis összetartoztunk.

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat